Parizs

Minden varosnak, akar az egyes embereknek, megvan a maguk elettortenete. Csakhogy a varos elettortenete a benne lakok sorsanak kusza szovedekebol all ossze, es nem ismer idobeli hatarokat. Fokozottan igaz ez egy olyan varosra, amely alapitasa ota az europai kultura es civilizacio kozeppontjaban all. Edward Rutherfurd eposzi igenyu nagyregenyeben Parizs eletet meseli el, megpedig nehany csalad evszazadokon ativelo tortenetenek megrajzolasaval. Talalkozunk itt konzervativ, arisztokrata dinasztiaval es ketkezi, forradalmi eszmeket vallo munkascsaladdal csakugy, mint a varos gazdasagi verkeringeset biztosito polgari es uldozott zsido familiaval. A generaciok sorsa ugy fonodik ossze, mintha az egymast valto nemzedekek az elozo feladatot folytatnak, vagy eppen az osok atkat szenvednek el. Egyvalami megis osszetartja ezt a sokfele sorsot, a vilag ugy hivja: PARIZS. Rutherfurd lenyugozo tablojanak szemlelese kozben vegigkovethetjuk a Feny Varosanak viharos tortenelmet, de mindig a felemelkedo vagy eppen elbuko emberi sorsok fenytoreseben. Hogy amikor az olvaso befejezi ennek a konyvnek az olvasasat, az egyik szereplo megvilagosodasat atelve kimondhassa: "e;Rajottem, hogy az elet csodas, es hatalmas miszterium."e; A Konyvjelzo magazin 2015. oktoberi szamaban megjelent cikk: Varos es sors